A levél

         Bevallom őszintén, az utóbbi pár év egyik legkellemesebb meglepetése ért a mai délután folyamán. Nem nyertem lottón, nem örököltem mesés vagyont a nem ismert éppen elhunyt amerikai nagybácsitól, egy levél várt a postaládában.
         Kissé utálattal emeltem ki(rohadt számla), de megakadt a szemem a feladó nevén: Orbán Viktor miniszterelnök. Hoppá! Itt tévedés van a dologban, ez nem lehet, a postás más levelét dobta a ládámba! De nem, az én nevem és címem szerepel a címzettnél. Rohanok fel a lépcsőkön, közben tépem fel a levélborítékot, mint foxi a lábsurlót, vajon mit írhatott nekem egy miniszterelnök? Gyönge idegrendszerem nincs ilyesmihez szokva, eddig csak Antal Árpádtól, Sepsiszentgyörgy polgármesterétől jött levél évente az előző évi beszámolóval és a következő évi tervekkel. 
         Beérek a lakásba, kávé a csészébe és nyitom a levelet. Így kezdődik:"Tisztelt Honfitársam! Örömmel köszöntöm Önt, mint Magyarország új állampolgárát!" Majd folytatódik... és végül: Tisztelettel: Orbán Viktor.
         Tudom, hogy ez egy nyomdában nyomtatott levél. Tudom, hogy az aláírás is nyomtatva van rá, de köszönöm. Én 42 éve vagyok román állampolgár, soha nemhogy levelet, de székelyként egy jó szót nem kaptam sem miniszterelnöktől sem államelnöktől ebben az országban. Soha. Csak felszólításokat a pénzügytől: elmaradt adó hátralékot befizetni! Itt van tizenötmillió magyar miniszterelnöke aki viszont köszönt engem, tájékoztat és kifejezi abbéli szándékát, hogy ezek a tájékoztató levelek által én is belekapcsolódhatok Magyarország sorsának alakításába. Tudom rosszindulatú személyek azt fogják mondani: szavazatokért kunyerál. Nem, azt teszi amit tennie kell, azt amit minden eddigi magyar miniszterelnöknek tennie kellett volna. Ez jólesett és köszönöm! Büszke vagyok az új állampolgárságomra...

       A megelőlegezett bizalmat köszönöm. 
       Tisztelettel:
        Akácsos Arthur Imre.