Elkezdődött. Csak nagyon naiv emberek és meghülyített félrevezethető konzumbarmok milliói hihették komolyan, hogy míg a világ tarthat az USA világcsendőri szerepe és hegemóniája.
Diákkoromban emlékszem az újságokban gyakran olvastam az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatairól és arról, amelyeket megvétózott az akkori CCCP, a Szovjetunió. Így volt rendjén, volt ellensúly, hogy liberálisék kedvenc szavaival éljek voltak fékek és ellensúlyok. Aztán a kommunizmus bukásával feloszlott az egykori szovjet államok közössége és negyed évszázadig az USA úgy érezhette, hogy övé a világ, bármit megtehetnek felelősségre vonás nélkül. Bátran meg is tették, mi pedig megismerkedtünk a békeharc után pár új harcászati fogalommal: önvédelmi megelőző csapás(régen ezt úgy mondták nemes egyszerűséggel, hogy X megtámadta és katonai csapást mért Y államra), járulékos veszteség(amikor a hadügyminiszter büszkén jelenti, hogy sikeresen kiiktatták a kiszemelt terrorista célszemélyt, igaz hogy közben meggyilkoltak pár civilt is, de lényeg, hogy a küldetés teljesítve), megismertük a hírszerzés téves információcsurgatásának diszkrét báját is(Sivatagi Vihar 1990) ahogy élő tévéközvetítésben "felszabadították" Kuvaitot, aztán félig megszállták Irakot, ahol érdekes módon a kőolaj kitermelési koncessziók többségi tulajdonosai orosz és francia cégek voltak, addig harcoltak a békéért az amcsik amíg a kitermelés a végtelenül korrekt amerikai kőolaj kitermelő cégek kezébe nem került. Ugyancsak ekkor történt, hogy a franciákat, akik nem akartak saját érdekeik ellen harcolni Irakban porig alázta az amerikai sajtó, a "french fries" át lett keresztelve "liberty potato"-ra, stb. Aztán jött a második Sivatagi Vihar és ugyebár azóta beköszöntött Irakba a bőség, boldogság, jólét... persze megtudtuk, hogy mennyire humánusak a demokráciaexportőrök a hadifoglyokkal(fotósorozatok bizonyítják), az iraki civilek meg megismerhették a Blackwater cég áldásos munkáját(meggyilkolt civilek százai)...
Ez nem volt elég, jött az arab tavasz, mindent szétvertek ami nem felelt meg az USA gazdasági és katonai érdekeinek. A tragikomédia csúcspontja Egyiptom volt, ahol a legelső demokratikusan lebonyolított választást a Muszlim Testvériség nyerte, de az USA szerint csak az a demokrácia, ahol az nyer akit ők akarnak :), így katonai puccsal megdöntötték a demokratikusan választott elnököt és kormányt, azóta egy szimpatikus katonai diktátor irányítja elnöki rendeletekkel a mély szegénységbe taszított egyiptomi nép sorsát.
Aztán jött Ukrajna és a Maidan... jött Porosenko az amcsik bábja és jelenleg az éhező és nélkülöző ukránok tömege, akik semmivel sem élnek sem szabadabban, sem jobban, mint Janukovics idejében. A krím Félsziget viszont ment... az oroszokhoz.
Aztán jöttek a migránsok. Milliók. Jött az ISIS és a merényletek. Oroszország megkezdte Szíriában az ISIS felszámolását. Csatlakozott hozzá Franciaország, tegnap Kína is jelezte szándékát és Putyin elnök Teheránnak is szövetséget kötött.
Az amerikai sas viszont nem nézte jó szemmel, ahogy a franciák a bólogató plüsskutyus szerepköréből kitörve rátalálnak egykori szövetségesükre és barátjukra, így hű csatlósukra bízták az ékverést e szövetség közé. Az ék a NATO tagállamok szerződésének 5. pontja. Törökország miután végigzsarolta az EU-t a menekültek ott tartásával, vagy továbbengedésével, rengeteg pénzt és EU-s tagságot valamint schengeni szabad utazást követelve az állampolgárainak, ma délelőtt lelőtte az orosz légierő SZU-24-es típusú vadászbombázóját és a két katapultált pilótát ereszkedés közben agyonlőtték, majd a keresésükre küldött helikoptert is lelőtték, az kényszerleszállást hajtott végre... A délután folyamán a NATO főhadiszállására szaladtak Szulimánék, ahol az 5. pontra hivatkozva védelmet kértek a NATO többi tagállamától! Na itt álljon meg a nászmenet!
Tisztázzunk pár dolgot:
- a Wikileaks által közzétett bizonyítékok szerint a két orosz vadászbombázó 17 másodpercet tartózkodott a török légtérben, de ezalatt semmilyen fenyegető magatartást nem tanúsított a törökökkel szemben.
- a törökök szerint 21-szer figyelmeztették az orosz pilótákat, ez 1,235 figyelmeztetés másodpercenként :) ez itt vicckategória.
- lelőni egy nem támadó szándékú gépet egyértelműen provokáció. A hidegháború alatt a Bering szoros felett naponta lehettek volna légi csaták ilyen okból kifolyólag, de mégsem lőttek le senkit.
- a Genfi Egyezmény többek között előírja, hogy ejtőernyősre 500 méteres magasság alatt háborús bűn lőni, akkor is ha deszantosokról beszélünk - itt két félájult pilóta mentette az életét!
- hirtelen kiderült, hogy az ISIS által kitermelt kőolajat Törökország vásárolja nagy tételben, szóval ki pénzeli a terroristákat?
- miközben ezek történnek, hónapok óta bombázza Yement a Szaud- Arábiai légierő, több száz civil halott van hetente - erről valahogy nem divat beszélni.
Mindezeket elemezgetve kinek is az érdeke, hogy összehozzon egy újabb hidegháborút? Esetleg egy világháborút? Nem Oroszországnak az biztos. Béke Poraira a két orosz pilótának, a Medve még nyalogatja a sebeit, de nemsokára feláll a Moszkva- Beijing- Teherán tengely és nem biztos, hogy Párizs ismét megelégszik a behódolt csatlós szerepével... felnőttek és főszereplők akarnak lenni! Akkor pedig nehéz napok várnak az EU-ra és az Észak Atlanti Szövetségre..
Recep Tayip Erdogannak meg megköszönhetjük, hogy összehozta a III. Világháborút.
2015. november 24., kedd
2015. november 14., szombat
J'accuse!
Igen. Vádolom nemcsak azokat, akik ezt a vérengzést elkövették, hanem Hollande államelnököt és Merkel kancellárt is, akik ebben az évben halmozottan hibás döntéshozatalaikkal ezeknek a támadóknak a munkájukat megkönnyítették.
Miközben minden normálisan gondolkodó ember arra figyelmeztette a vezető politikusokat, hogy baj lesz a tágra nyitott kapuk politikájából, addig Juncker, Hollande és Merkel makacsul kitartott elhibázott döntésük mellett, szabályszerű meghívót adva mindenkinek az Európai Unióba! Juncker mindenkit szívesen látott, Merkel előbb mindenkit, aztán csak a "szíreket", de azokat számolatlanul... Mindezekhez tétlenül és szótlanul asszisztált Hollande, a bólogató plüsskutyus szerepében.
Év elején, amikor még csak napi 1500 migráns lépte át az ásotthalmi határt, már jelezték biztonságtechnikai szakértők, hogy nem lesz jó vége annak, hogy fiatal életerős férfiak ezrei sétálhatnak végig Európán semmiféle nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül. Később már napi 10000- 15000 migráns lépett rá Görögországnál a European Immigrant Highway-re, ami pár nap alatt Berlinig, Oslóig röpítette őket ingyen, úgy, hogy senki át nem vizsgálta még a csomagjaikat sem! Bármit hozhattak magukkal, fegyverektől robbanószerekig. A lényeg azon volt, hogy a magyarok nácik, mert kerítést építenek. Orbánnak hat hónapos késéssel úgy látszik elfogadják a hatodik javaslati pontját is, és Görögország tengeri határaira egy közös európai határőrség kerül. Talán. Szerintem már késő. Ha csak száz "katona" jött a millió között, már akkor is elérte célját aki a háborút indította: destabilizálta a térséget, félelemben élnek a nagyvárosokban, újraépülnek az uniós államok között a kerítések, halottak a párizsi éjszakában és kijárási tilalom...
Két hónapja talán, hogy megnéztem az Al Jazeera dokumentumfilmjét, Az északi harcosok egy olyan történetet mutat be, ami tanulság lehetett volna az idiótává süllyedt uniós vezetők számára. Egy második generációs szomáliai fiatalember, akinek hiába becsületes tökéletesen a dániai társadalomba beintegrálódott kétkezű munkás az édesapja, Ő a rengeteg frusztrációjára és sikertelenségére gyógyírül az "iszlám szent harcosok" életét választja. Három fanatizált fiatal indul el Dániából Szomáliába. Egy közülük megijed, visszatér és mindent bevall töredelmesen. Egy másik felrobbantja magát az orvosi egyetem diplomaosztóján, több tucat ártatlan embert gyilkolva meg. A harmadik még ott van valahol, kétségbeesetten hívja haza az apja, a szegény szomáliai utcaseprő, mint mondja a dokumentumfilmben, inkább börtönben lássa élve, mint öngyilkos merénylőként a tévében.
Elkezdődött tehát egy háború, amelynek senki nem látja kifejletét és a végét, mert nem illeszthető be semmilyen ismert formába. Remélem még idejében észhez kapnak Európa népei és besöprik a történelem szemétgödrébe Merkelt, Junckert, Hollandet és a többi idióta, felelőtlen politikust.
Semmilyen bocsánatkérés, semmilyen terrorelhárító intézkedés nem hozhatja vissza az elhunytakat, de a felelősöket meg lehet találni és meg lehet büntetni, azokat is akik megszervezték ezeket a támadásokat és azokat is akik felelőtlen magatartásukkal és nyilatkozataikkal lehetővé tették. Igen, én imádkozom az elhunytak lelkeiért, de kikérem magamnak, hogy minden liberális barom, aki eddig a keresztény vallás ellen kardoskodott közösségi portálokon, tévéműsorokban, most:- Franciaországért imádkozom! - posztokkal próbál kikandikálni a sorból!
Isten nyugtassa békében az áldozatokat, mi pedig ne feledjük, hogy néha a sintoizmus tanítása jobb lehet, mint a keresztényi, ugyanis amíg mi azt mondjuk: - ha valaki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel, addig a sintoista azt mondja: Ha valaki megdob kővel, törd el az illető kezét, hogy eszébe ne jusson még egyszer megdobni! Szóval: Fight for France!
Miközben minden normálisan gondolkodó ember arra figyelmeztette a vezető politikusokat, hogy baj lesz a tágra nyitott kapuk politikájából, addig Juncker, Hollande és Merkel makacsul kitartott elhibázott döntésük mellett, szabályszerű meghívót adva mindenkinek az Európai Unióba! Juncker mindenkit szívesen látott, Merkel előbb mindenkit, aztán csak a "szíreket", de azokat számolatlanul... Mindezekhez tétlenül és szótlanul asszisztált Hollande, a bólogató plüsskutyus szerepében.
Év elején, amikor még csak napi 1500 migráns lépte át az ásotthalmi határt, már jelezték biztonságtechnikai szakértők, hogy nem lesz jó vége annak, hogy fiatal életerős férfiak ezrei sétálhatnak végig Európán semmiféle nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül. Később már napi 10000- 15000 migráns lépett rá Görögországnál a European Immigrant Highway-re, ami pár nap alatt Berlinig, Oslóig röpítette őket ingyen, úgy, hogy senki át nem vizsgálta még a csomagjaikat sem! Bármit hozhattak magukkal, fegyverektől robbanószerekig. A lényeg azon volt, hogy a magyarok nácik, mert kerítést építenek. Orbánnak hat hónapos késéssel úgy látszik elfogadják a hatodik javaslati pontját is, és Görögország tengeri határaira egy közös európai határőrség kerül. Talán. Szerintem már késő. Ha csak száz "katona" jött a millió között, már akkor is elérte célját aki a háborút indította: destabilizálta a térséget, félelemben élnek a nagyvárosokban, újraépülnek az uniós államok között a kerítések, halottak a párizsi éjszakában és kijárási tilalom...
Két hónapja talán, hogy megnéztem az Al Jazeera dokumentumfilmjét, Az északi harcosok egy olyan történetet mutat be, ami tanulság lehetett volna az idiótává süllyedt uniós vezetők számára. Egy második generációs szomáliai fiatalember, akinek hiába becsületes tökéletesen a dániai társadalomba beintegrálódott kétkezű munkás az édesapja, Ő a rengeteg frusztrációjára és sikertelenségére gyógyírül az "iszlám szent harcosok" életét választja. Három fanatizált fiatal indul el Dániából Szomáliába. Egy közülük megijed, visszatér és mindent bevall töredelmesen. Egy másik felrobbantja magát az orvosi egyetem diplomaosztóján, több tucat ártatlan embert gyilkolva meg. A harmadik még ott van valahol, kétségbeesetten hívja haza az apja, a szegény szomáliai utcaseprő, mint mondja a dokumentumfilmben, inkább börtönben lássa élve, mint öngyilkos merénylőként a tévében.
Elkezdődött tehát egy háború, amelynek senki nem látja kifejletét és a végét, mert nem illeszthető be semmilyen ismert formába. Remélem még idejében észhez kapnak Európa népei és besöprik a történelem szemétgödrébe Merkelt, Junckert, Hollandet és a többi idióta, felelőtlen politikust.
Semmilyen bocsánatkérés, semmilyen terrorelhárító intézkedés nem hozhatja vissza az elhunytakat, de a felelősöket meg lehet találni és meg lehet büntetni, azokat is akik megszervezték ezeket a támadásokat és azokat is akik felelőtlen magatartásukkal és nyilatkozataikkal lehetővé tették. Igen, én imádkozom az elhunytak lelkeiért, de kikérem magamnak, hogy minden liberális barom, aki eddig a keresztény vallás ellen kardoskodott közösségi portálokon, tévéműsorokban, most:- Franciaországért imádkozom! - posztokkal próbál kikandikálni a sorból!
Isten nyugtassa békében az áldozatokat, mi pedig ne feledjük, hogy néha a sintoizmus tanítása jobb lehet, mint a keresztényi, ugyanis amíg mi azt mondjuk: - ha valaki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel, addig a sintoista azt mondja: Ha valaki megdob kővel, törd el az illető kezét, hogy eszébe ne jusson még egyszer megdobni! Szóval: Fight for France!
2015. november 8., vasárnap
Egy temetés margójára
Olvasgatom egy blogbejegyzéshez fűzött hozzászólásokat és lassan kezdem elhinni Paul Lendvai szavait, akit pedig bármivel meglehetne gyanúsítani, kivéve azzal, hogy a jobb oldal híve és támogatója lenne. Szinte teljes egészében ugyanaz zajlott, ami Kádár János halálakor, amikor bármennyire is igyekszik mindenki elfelejteni, 24 óra alatt több mint hatvanezer ember vett búcsút az akkori pártszékház előcsarnokában felravatalozott volt kommunista főtitkártól.
Ahogy egy negyed évszázada tették, most is ugyanúgy majdhogynem szentté avatták a "Nemzet Árpi bácsiját", kiutálva a kormányt és a jelenlegi vezető politikai "elitet" a temetésről. nem kívánom boncolgatni a végrendelet részleteit, azt megtette szerintem kifogásolhatatlan módon Csúri Ákos, én csak emlékeztetni szeretnék mindenkit egy -két igen kellemetlen tényre:
- A '90-es évek végi közvélemény-kutatásokban a megkérdezettek 42 százaléka még mindig a XX. század legrokonszenvesebb politikusának tartotta Kádár Jánost egy olyan Magyarországon, ahol jelenleg az emberek nagy része az "56-os forradalmár" képében szeret tisztelegni.
- Imádják elhallgatni, hogy ámbár Antall József volt miniszterelnöknek nem kis erőfeszítésébe, munkájába került párttársaival elfogadtatni Göncz Árpád államelnökké választását, már két hónap elteltével a miniszterelnök ellen fordult az új államelnök, katalizálva Antall népszerűségvesztésének folyamatát.
- A "Nemzet Árpi bácsijának" a számlájára írható, hogy az SZDSZ éveken át sakkban tarthatta a magyar politikát, végül eltemetve saját magát a történelem pöcegödrében: "Világéletemben szerettem volna valahova tartozni, és sose tartoztam sehova, mert mindig úgy tartoztam valahova, hogy azt belülről bíráltam magamban."
- Hogy mennyire volt a rengeteg hiszékeny magyar szemében egy ártatlan földi angyal, arról had szóljon Árpi bácsi: "Mikor Antall április utolsó napjaiban fölhívott, hogy szeretne velem beszélni, pontosan tudtam, miről lesz szó. Antall egy külön cédulára még le is írta, hogyan kívánja a dolgot közjogilag elintézni: engem megválasztanának a Ház elnökének, a Ház elnöksége pedig rám ruházná az ideiglenes elnöki funkciót. Ugyanakkor viszont ő megkapja azt a lehetőséget a kormányzati munkához, amit a kétharmados többség követelménye lehetetlenné tesz. Bementem a pártba, éppen útközben találtam Kis Jancsit, Tölgyessy Pétert meg még valakit, akik szinte kitépték a kezemből a papirost: ötvenegy százalék kell a hatvanhat százalékért cserébe! Mondtam, megítélésem szerint ez itt komoly alkupozíció." - tudatosan kihasználta Antall József kormányfői vágyát, hogy általa a saját hatalmi vágyát beteljesítse és pozícióját erősítse.
Nem tisztem sem dicsőíteni, sem elítélni, megfogja tenni helyettem is a történelem, talán pár évtized múlva tisztábban fog látszani ki volt és mit tett, vagy nem tett Magyarországért Göncz Árpád, aki még holtában is képes volt egyszer utoljára zavarosra kavarni a magyar politika állóvizeit.
- A "Nemzet Árpi bácsijának" a számlájára írható, hogy az SZDSZ éveken át sakkban tarthatta a magyar politikát, végül eltemetve saját magát a történelem pöcegödrében: "Világéletemben szerettem volna valahova tartozni, és sose tartoztam sehova, mert mindig úgy tartoztam valahova, hogy azt belülről bíráltam magamban."
- Hogy mennyire volt a rengeteg hiszékeny magyar szemében egy ártatlan földi angyal, arról had szóljon Árpi bácsi: "Mikor Antall április utolsó napjaiban fölhívott, hogy szeretne velem beszélni, pontosan tudtam, miről lesz szó. Antall egy külön cédulára még le is írta, hogyan kívánja a dolgot közjogilag elintézni: engem megválasztanának a Ház elnökének, a Ház elnöksége pedig rám ruházná az ideiglenes elnöki funkciót. Ugyanakkor viszont ő megkapja azt a lehetőséget a kormányzati munkához, amit a kétharmados többség követelménye lehetetlenné tesz. Bementem a pártba, éppen útközben találtam Kis Jancsit, Tölgyessy Pétert meg még valakit, akik szinte kitépték a kezemből a papirost: ötvenegy százalék kell a hatvanhat százalékért cserébe! Mondtam, megítélésem szerint ez itt komoly alkupozíció." - tudatosan kihasználta Antall József kormányfői vágyát, hogy általa a saját hatalmi vágyát beteljesítse és pozícióját erősítse.
Nem tisztem sem dicsőíteni, sem elítélni, megfogja tenni helyettem is a történelem, talán pár évtized múlva tisztábban fog látszani ki volt és mit tett, vagy nem tett Magyarországért Göncz Árpád, aki még holtában is képes volt egyszer utoljára zavarosra kavarni a magyar politika állóvizeit.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)