Sokat gondolkodtam, hogy mit kellene leírni, tudatni a világgal abból amit én megértem Sepsiszentgyörgyön gyerekkoromban, fiatalkoromban, akkor amikor milicisták sétáltak az utcákon, amikor a román titkosszolgálat, a Szekuritáte emberei bárkit bevihettek kihallgatni bármilyen mondvacsinált ürüggyel, amikor agyonverhettek büntetlenül embereket, amikor kézdivásárhelyi rendőrparancsnokok a kisistent játszhatták büntetlenül.
A híres "forradalom" után a román hatalom megrendezte a marosvásárhelyi vérengzést, ahol kizárólag csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, nem láttam egyetlen hodáki románt sem törvény elé állítva, sem a román ezredest aki úgy védte meg Sütő Andrást, hogy kiütötték fél szemét és kevés tartotta, hogy bele ne haljon sérüléseibe. A szekuritáte meg átmentette a kádereit a SRI-be(Román Hírszerző Szolgálat) és ott folytatták áldásos tevékenységüket, sovinizmusra nevelve a fiatal újoncokat is a régi kommunista gárda. Jött 1990 december 1. Gyulafehérvárról közvetítette a román közszolgálati televízió. Akkor és ott végleg kiábrándultam december elsejéből, ott értettem meg, hogy akiket azelőtt pár hónappal teljesen megaláztak és ellehetetlenített Iliescu és bandája, név szerint Corneliu Coposu és Ion Ratiu, ők lettek volna a román nép utolsó reménye, hogy a normalitás útjára terelődjön a román- magyar viszony.
Jött az udemeré(RMDSZ) és a neptuni nemzetárulás, ahol eladták az erdélyi magyarságot. Aztán jöttek a sorozatos megalázások és jogfosztások, mindezek a híres demokratikus rendszerben, az EU hallgatólagos beleegyezésével. Szeretik a gyulafehérvári nyilatkozatot emlegetni, de híres román tradíció szerint nem tartják be egyetlen pontját sem az ott ígérteknek, sőt...
Csak a vak nem látja, hogy ismét valamit főznek a szekuritáte boszorkánykonyháján: minden az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertjén kezdődött, amit a csendőrség és a rendőrség maszkos kommandósai kiürítettek azzal a mondvacsinált okkal, hogy tűzvédelmi ellenőrzést tartanak. Az együttes tagjait meg reggelig a rendőrségen tartották, nehogy kigyulladjanak. Aztán jött a december elsejei cirkusz. Kicserélt zászló és olyan "robbanószerek" elkobzása a székely terroristától amiknek a hallatán még a KÉSZENLÉTI RENDŐRSÉG TŰZSZERÉSZETI ALOSZTÁLYÁNAK a kutyája is röhög azóta... Vicckategória, de ahogy egy román mondás tartja: Cum e turcul, e si pistolul!(Amilyen a mosdó, olyan a törülköző!).
Végezetül pedig idézném egy ismerősömet, barátomat, mert leírta hajszálpontosan amit még én mondani akartam: "Bár nem szabad írnom… de most, nem birok hallgatni, muszáj
megszólalni!!!! A provokációs idiotizmusok sorozatát tették, látom,
teszik itt Háromszéken. Emlékezzünk, 1984-ben Sepsiszentgyörgyön
robbanószerkezetet helyeztek el a Mihai Viteazul szoborcsoport alá. Egy
helybeli ártatlan, magyar kisgyermek, lett az áldozata, a tízen két
éves, Vaszi Jánoska. Sokat írtam s kutattam ezek után… semmi nyom…
Ismeretes, hogy a sepsiszentgyörgyi Mihail Viteazul szobor robbantási kísérlet pillanatáig
a megyevezetés, szinte egyöntetű többségében, magyar anyanyelvű ember
volt és a lakosság tiszteletét élvezték. Ebből a sorból ugyan kilógott a
szekurítáté főparancsnoka, de ő is csángószármazású, Hanches János. Egy
igencsak kultúrát, színházat pártoló egyéniség, magas műveltségének
köszönhetően, igen nagy tiszteletnek és megbecsülésnek, örvendő, színes
egyénisége volt a város, a megye térségének. Nem kevésbé Nagy Ferdinánd,
aki mellesleg a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett (Megyei
Pártbizottság első Titkára), valamint a városközrendért felelős vezető.
Mindenkit leváltottak. Számtalan embert zaklattak… Következett 1986.
január 12, újra a térséget megrázó hír, Visky Árpád, felakasztása… Visky
Árpád az istentelen és embertelen kommunizmus áldozata, akinek
gyilkosai közöttünk járnak, talán még elő is léptették őket… A számtalan
sok éjszakai zaklatások, a végtelennek tűnő kihallgatások, a
megfélemlítések, az embertelen börtönkörülmények; mindaz amit a pribékek
véghezvittek Visky Árpáddal. Öngyilkos lett? Meggyilkolták? Nem tudom,
nagyon sokat kutattam ezek után s közöltem is hónapokon keresztül az
Olt-menti tudósító oldalain Visky Árpád életét. Sajnos nem sikerült
megtalálni semmit… de semmi olyant, amiben megfogózhatnék... a holtak
nem beszélnek, ez vezényelhette a hatalom embereit is... Egy dolog
számomra BIZTOS, lehet hogy tettlegesen esetleg nem is, de lelkileg IGEN
meggyilkolták… Árpit felakasztva találták… 1986. január 12-én a
sepsiszentgyörgyi Őrkő melletti elhagyott erdőben. A fán csüngő
felakasztott testére bukkant rá az éppen arra „sétáló” milicista. (!?)
MOST újra kezdik… Elhitetik velünk, hogy levették a székelyek a román
zászlót, kicserélve, a román hatalmat annyira zavaró, székely zászlóra…
Egy olyan helyen ahol rengeteg ember, jön-megy, jár… Most meg a
kézdivásárhelyi, ami szintén számomra egy újabb gyártott félrevezető
mese-mese… Nem értem mit készítenek újra ellenünk???" - köszönöm, ezt pontosabban nem lehet leírni.
Egy dolog van, amit sem akkor régen, sem azóta nem vett figyelembe a mindenkori román hatalom: Olyan a székely, mint a kova. Minél jobban ütik, annál jobban szikrázik!
Most olvasom, hogy a Kárpátia frontembere ellen is vádat emelt a csíkszeredai ügyészség! Hihetetlen, Ion Ratiu azt mondta 1990-ben:"Utolsó csepp véremig fogok harcolni azért, hogy jogod legyen nem egyetérteni velem!" - úgy látszk a Maidan nem volt elég, valami készül ismét...
Remélem, hogy nemsokára véget ér a cirkusznak ez a felvonása, addig se felejtsük: Mi egy vérből valók vagyunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése