We love to entertain you! - Imádjuk Önöket szórakoztatni!

   Nagyon a nehezemre esik, hogy az egyik román kereskedelmi televízió reklámszlogenjét használjam e bejegyzés címeként, de a tegnapi parlamenti beszédeket nézve, a napirend előtti felszólalásokat bámulva ez jutott eszembe.

   Imádjuk Önöket szórakoztatni! - akár jelszava is lehetne a Mesterházy Attila és Jávor Benedek párosnak. Jómagam a demokrácia és a demokratikus alapelvek elkötelezett híve vagyok, imádom azt, amikor egy demokratikus ellenzék aktív a törvényhozásban, a közéletben, de engedtessék meg nekem, hogy kételkedjek abban, hogy a fent említett két úriember a politikai hőbörgésen kívül képes-e bármire? Emlékszem arra a Kossuth Térre, amikor mindenki vitt magával egy embert. Akkor a tisztelt urak rettenetesen tiltakoztak az utcai politizálás ellen, azzal vádolva Orbán Viktort, hogy a parlamentből az utcára vitte a politikát! Most pedig a magát zöld pártnak valló LMP-nek hivatalosan is az lett a célja, hogy az utcára vigye a politikát. Tisztelt Jávor Benedek úr, ha az LMP tényleg egy öko-párt, akkor nem a Magyar Parlament bejáratához kellett volna láncolniuk magukat, hanem Romániában,Verespatakon a leendő aranykitermelést indító cég székháza, valamint a Román Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium székháza elé. Csakhogy oda a Greenpeace aktivistái mentek és nem Önök, pedig ha az a ciános technológiára épülő kitermelés elindul, akkor a legelső gátszakadásnál ismét Magyarország issza meg a levét. Lehet Más a Politika? Megvagyok győződve, hogy igen. De nem Önökkel. Nem ezzel a hozzáállással. Nem a jelenlegi tamáskodással és alaptalan, de mindenképpen demagóg kritikákkal.

   Ami pedig Mesterházy Attila urat illeti, mindig felvetődik bennem a kérdés, hogy tényleg hisz is abban amiket mond, mert ha igen, akkor tényleg nagy gond van az MSzP háza táján. Érdemes lenne elgondolkodnia azon a nyolc éven, ami alatt kormányozhattak, úgy, hogy 2002- ben amikor Medgyessy Pétert mint független kormányfőjelöltet tolták maguk előtt azért, hogy hitelesebbnek látszódjanak, a választási programjuk egyetlen szó volt: "Leváltjuk!". Na ezt betartották! Viszont attól errefelé semmit. Populista, demagóg beszédek tömkelege folyt a sajtóban, megvallom annyira sikeres volt a PR- juk, hogy 2006- ban most már köztudottan meghamisított gazdasági eredménymutatókkal ismét nyerni tudtak. Most a tegnapi felszólalásban azt rója fel a Miniszterelnök Úrnak, hogy harcolni jár Brüsszelbe, azért állunk vesztésre, mert ugyebár amikor tárgyalni megy, például a Barroso eset, akkor virul a gazdaság, erősödik a forint. Igen, valakinek vitáznia és harcolnia is kell már végre, mert Önök nyolc éven át egyebet sem tettek, csak a hátgerincgörbítés technikáját gyakorolták nap mint nap a külpolitikában. Nem kívánom részletezni, de külhoni magyarként soha nem éreztem, érezhettem hogy az akkori magyar kormány bármilyen problémában engem is véd, vagy képvisel. Nem voltak képesek arra a minimális tettre, hogy a szlovákiai, vagy szerbiai magyar verések, műemlékek gyalázása, rongálása esetében legalább az illető ország nagykövetétől minimum egy magyarázatot kérjenek! 2005 decemberét nem említem. most már magyar állampolgár vagyok, nem engem sértettek meg, nem engem bántottak, hanem azokat az idős embereket, akik valamikor honvédként harcoltak a Don kanyarban, védték az Árpád vonalat. Honvédek, Ludovikás tisztek, olyan emberek, akik tudták mit jelent a becsület. Akiknél az adott szónak súlya volt. Akik már nincsenek közöttünk, de akik nyugodtabban térhettek volna örök nyugovóra, azzal a tudattal, hogy a szenvedésük nemvolt hiábavaló. Talán nyugodtabb lenne az örök álmuk, ha magyar állampolgárként távozhattak volna közülünk. Javasolom hallgassanak meg egy dalt, ha nem is tetszik Önöknek, legalább a címe, legalább a címe legyen a jelmondatuk, hitvallásuk, amely végigkíséri politikai pályájukon ezután. A dal címe: Magyarnak lenni hívatásunk!

"Szállj, szállj kicsi madár,
erdők fölött, réteken át.
Vidd a hírt messzi vidékre
áll még a utolsó vár.

Es az eső súlyosan,
a fészkekben enni kérnek.
Lesz idő mikor elfelejted,
az árnyakat, mik elkísérnek

Kereszt áll az út szélén,
keskeny ösvény vezeti lábunk.
Új időkre, dalokra várunk,
magyarnak lenni hivatásunk.

Szálljon a szó a gondolat,
nem volt hiába az áldozat.
Ha a dalok, a szívekhez érnek
a templomokban letérdepelnek.

Itt élet a halállal régen határos,
itt minden élet más.
Várjuk a Megváltó csillagát,
s a tavaszi feltámadást.

Kereszt áll az út szélén,
keskeny ösvény vezeti lábunk.
Új időkre, dalokra várunk,
magyarnak lenni hivatásunk."

Si vis pacem, para bellum

   Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Szinte mindenki úgy értelmezi, ahogy sejtetni hagyja magát, pedig e gondolat mélyen szántóbb annál, hogy fegyverkezésre buzdítana. Évszázadokon át minden katonai nagyhatalom fegyverkezési szlogenjévé vált, pedig teljesen más üzenetet akart közvetíteni Vegetius a könyve által számunkra.

   Az üzenet lényege, hogy egy erős társadalmat kevésbé valószínű, hogy megtámadja bárki, mint egy felkészületlen, gyengét. Valahol itt lesz elásva a kutya a kertben, mi is kell egy erős társadalom felépítéséhez, mi lehet az alappillére? Nos a válasz magától érthető: a család. Innen indul ki a társadalmi élet felépítése, a gyerekkorban ellesett, szülőktől megtanult viselkedési normáktól, az egyén értékrendjének kialakulásán át, a társadalmi és szerelmi kapcsolatok kialakulását beleértve. Nem óhajtom részletezni a dolgot, summa summarum: erős társadalmat megfelelő anyagi, kulturális, morális, érzelmi feltételekkel rendelkező családokkal, családok által lehet felépíteni.

    Nos, az új Alkotmány többek közt ezeket is garantálja. Ezért lett szálka egyesek szemében, ezért támadták olyan vehemensen azon az ominózus parlamenti ülésen az Unió balliberális parlamenti képviselői. Ami sokkolt az az, hogy nagy részük nem is vette a fáradtságot, legalább ha elolvasták volna... nem, olvasni nem akarták, csak módosíttatni. Kis képviselőnő nehezményezi a parlamenti folyosón, hogy az alkotmányban mi az hogy család? Kirekesztő módon csakis férfi- nő egy hivatalosan szentesített kapcsolatban? Mi az, hogy keresztyén állam? Mondhatnám ezekre, amit egykoron nagymamám mondott: - Bolond lyukból bolond szél fúj!, de nem ennyire egyszerű a dolog. Valahol a XX. században porba tiporták azokat az értékeket, amelyek szentnek számítottak egy évezreden át Európában.

    Földbe tapodták nemcsak a történelmünket, hanem mindent ami szent volt számunkra: család, iskola, templom, ország és nemzet. Évtizedekig módszeresen igyekeztek meggátolni azt, hogy nehogy nemzetként gondolkodjunk! Aztán jött valaki, aki kimerte mondani, hogy Ő tizenötmillió magyar miniszterelnöke, de még onnan is hosszú út vezetett addig, hogy lehessen egy Békemenet Magyarországért. Bárcsak nagyszüleink is érezhetnék, láthatnák, hogy ismét egy nemzet vagyunk, nem idegenként tekintünk egymásra és ha valamelyikünk segítségért nyújtja a kezét, akkor segítséget kap, mert a mi vérünk. Magyar.

   Érzik és látják ezt bizonyos politikai és gazdasági körök is, azért mozgatnak meg mindent, hogy megakadályozzák bármi áron azt, hogy megerősödjünk, azt hogy politikailag- anyagilag függetlenné váljunk. Ezért fájlalják az Alkotmányunk, ezért zavarja őket a Jegybank Elnökének jogköre/fizetése, a bírák nyugdíjkorhatára, stb..

    Most mindennél fontosabb odafigyelni egymásra, összetartani és együtt maradni, megvívni minden olyan eszméért és célért amely közelebb visz annak a Magyarországnak a felépítéséhez amelyről mindnyájan álmodunk.

Viviane Reding - kioktatás és fenyegetés

   Végignéztem a BBC Hardtalk műsorát ma délután. Általában csak belelapozok a műsorba, de nem ragadok le ha nem muszáj, de ma számomra ismerős személy volt az interjuhász(nő) riportalanya: Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa, aki az Európai Bizottságon belül a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős.

  Főtéma mi más is lehetne, mint Magyarország.  Ugyanazokat a dolgokat szajkózza a tisztelt biztos asszony, mint tegnap a balliberális képviselők a meghallgatáson, többször is kihangsúlyozza, hogy a magyar kormány egy hónapnyi kegyelemidőt kapott, ami alatt  a jelzett nem európai uniós értékű törvényeket uniósra kell csiszolni, mert ha nem ezt tennénk, akkor jön a szankciók évada... Közben a riporternő sem alszik, próbál jól értesült lenni és hatökrös szekérrel sem lehetne kirántani abból a berögződött téveszméjéből, hogy Magyarország a csőd szélén áll és ha nem javít a magyar kormány a sérelmezett törvényeken, akkor nem fogja megkapni a húsz milliárd eurós készenléti hitelt!?

   Nos, valami nincs rendjén: - tudomásom szerint nem készenléti hitelért tárgyalt a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal. Az már teljesen más sztori, hogy a valutaalap csak azt akar adni, nem azt amire szüksége lenne Magyarországnak! Mindenképpen kölcsönt akarnak ránk erőszakolni, amire pedig nincs szükségünk.
    Ami nekem rettenetesen tetszett ebben a műsorban, az a biztos asszony csodálatos, lebilincselő replikája arra a kérdésre, amit a görög válsággal kapcsolatban fogalmaztak meg feléje: - Ha kilépik az eurózónából Görögország, az az euró, mint egységes pénznem végét is jelenti?
   Fogózkodjunk: az a hölgy, aki addig a percig a szabadságjogok, emberi jogok meg mindenféle jogok szabadságharcosa volt, átvedlett egy igen szigorú fizikatanárnőbe. Egy előre odakészített könyvet kezdett lobogtatni a kezében, igen szigorúan ismételgetve, hogy az egy szerződés, amit az eurózóna tagállamai írnak alá csatlakozáskor. Csak azért, hogy mindenki jól értse - nincs visszaút, nem léphet ki Görögország! Erre varjunk gombot! Tagállamok szuverenitása, döntési joga, önrendelkezése, minden amiért Reding asszonynak harcolnia kellene, mint európai értékekért, mindezek mehetnek a süllyesztőbe.
   Majd kissé visszakanyarodnak egy rövid ismétlés erejéig Magyarországhoz és következik az általuk nehezményezett dolgok felsorolása, úgymint a Jegybank függetlenségének biztosítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása... itt már lassan emelkedik a vércukorszintem, mert minél általánosabban fogalmazol meg egy problémát, kifogást, annál nagyobb az esélyed, hogy az teljesen jogszerűnek és igaznak látsszon.
   Hab a tortán: - muszáj leírnom, kiengednem magamból, mert ha bennem maradna, komoly kárt okozhatna! Szóba került a cigányok elleni merényletsorozat, életkörülményeik, stb. Igen, cigányok.Valahogy én nem értem miért lenne ez a szó sértő számukra, édesanyáméknál van pár régi bakelitlemez és esküszöm, hogy mindegyiken azt írja, hogy: Lakatos Sándor és cigányzenekara. Romazenekarról még nincs tudomásom, romapecsenyéről még kevésbé. Reding asszony megjegyezte, hogy ebben a témakörben az unió mindent megtesz a tízmillió cigány jogainak betartatásáért, szocializálódásuk elősegítéséért, stb. Konyhakésként hasított belém az a tízmillió említése! Miről beszélünk? Az utolsó Európai Unió által szabványosított népszámlálási adatokról? Ne vicceljünk! Ma egész nap azon szórakoztam, hogy a romániai adatokat nézegettem volna, de csak Bukarestig jutottam, a román fővárosban élő cigányok számáig. Fogózzatok meg: 21.394 cigány nemzetiségű... aki nem értené mi ebben a poén, annak csak informatív említeném, hogy az V. kerület Ferentari negyedében például körülbelül háromszor ennyien élnek színtiszta cigányok. Sok sikert kívánok az uniós szakbizottságoknak ebben a munkában.
   Záróakkord: Biztos Asszony elegánsan kikerülte a kényelmetlen kérdéseket, ködösített és saját magának is ellentmondott párszor bizonyos kontextusokban, de mindezt olyan laza eleganciával tette, hogy nem tudok haragudni rá. Búcsúként megkérem Viviane Reding asszonyt, hogy legközelebb mielőtt a franciákkal példázódik szabálysértési eljárás ügyben, azelőtt jobban dokumentálódjon, ingyen és bérmentve felajánlom számára a segítségemet, mivelhogy a Franciaország ellen indított eljárást megszüntették arra hivatkozva, hogy a francia törvényhozás módosította a hiányosnak és hibásnak talált kitoloncolási törvényt, figyelembe sem véve azt a tényt, hogy amikor diadalittasan bejelentették, hogy kicsikarták a franciákból a törvényük EU-s harmonizációját, aznap délután a bukaresti Henri Coanda reptéren egy Airbus 400 cigányt hozott Franciaországból, köztük olyanokat is, akiknek már megvolt a francia állampolgárságuk!
   Uram, védj meg a barátaimtól, mert az ellenségeimtől megvédem én magam!

Demokráciaféltők és (bűn)társaik

   Hír TV maraton: nézem, ahogy az Európai Parlament Bizottsága tartja a rendkívüli munkaülését, a főtéma mi más is lehetne, mint az a renitens Magyarország.

   Bámulom a katódcsövet és közben azt próbálom megemészteni, ahogy baloldali(szocialista, liberális és haragoszöld) képviselők habzó szájjal támadják egy uniós tagállam Kormányát, Alkotmányát, Miniszterelnökét és bárkit aki csak szólni mer a védelmükben. Hogy mi ez a hisztéria? Nem akarom elhinni, hogy csak az informáltság hiánya és némi rosszindulat teszi... Nem. Ennél sokkal többről van szó! Az utóbbi két- három évtizedben ekkora vereséget még balliberális koalíció nem szenvedett, mint Magyarországon az M.Sz.P.- Sz.D.Sz.-M.D.F. Ez tény. Nem vitatható. Jött a FIDESZ- KDNP kétharmada, legitim módon, csalás, mellébeszélés nélkül. Nos itt kezd a dolog a baloldalnak fájni. Nem az zavarja őket, hogy esetleg nem győzhetnek a következő választáson( erősen kétlem, de egy demokratikus országban lehetséges), hanem az, hogy nem kétharmaddal és nem lesz módjuk piszkálni a sarkalatos törvényeket... hatalmas veszteség a számukra, hiszen akkor már nagyon nehezen lesz kivitelezhető bármiféle titkos záradékokkal ellátott privatizációs szerződés, zseniális telekcserék stratégiai befektetőkkel, stb.

   Nos itt van a kutya elásva: retteg a baloldal az unióban, mert nincs az az ország ahol hatalmon vannak még és ne állnának vesztésre, ugyanakkor ahol a jobboldali kormányok vannak hatalmon jelenleg, ott nem tudnak egy hihető alternatívát nyújtani az adófizetőknek. Most legkézenfekvőbb példa erre a romániai helyzet, ahol Emil Boc ex- kormányfő rengeteg kellemetlen és népszerűtlen intézkedést kellett hozzon, ahhoz, hogy kissé lábra álljon az amúgy vérszegény román gazdaság. Ezt meglovagolva és az Arafat doktor lemondását kihasználva a baloldali média sorra szervezte a kormányellenes tüntetéseket a Miniszterelnök lemondásáig. Eközben Victor Ponta és Crin Antonescu( a szocialista, valamint a liberális párt elnökei) az Európai Parlament baloldai képviselőitől kérték a segítséget, hogy lennének szívesek szankciókat eszközölni Románia ellen, mert türhetetlen a román elnök és a miniszterelnök diktatórikus viselkedése!

   Nincs új a nap alatt, mostmár egyre jobban értem, hogy miért visszhangzik fülemben egyre gyakrabban:

Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

   Ugyanazok a vádaskodó arcok, ugyanazon hisztérikusan megismételt megalapozatlan félelmek a bizottsági meghallgatáson és közben látni Navrasics Tibor arcán is, hogy - Anyám, én nem ezt a lovat akartam! 

   Válaszai a vádakra kimértek, megfontoltak és logikusak. Ezt az ütközetet megnyertük, de ennek a háborúnak még nincs vége! Március közepén fog eldőlni minden... igen... talán március idusa még hozhat Európának egy olyan forradalmi emléket, amilyet 1848-ról őriznek.
   Addig is  hiszünk a szeretet és az összetartozás erejében és vigyázunk egymásra.